309.

A gyertyaláng lassan kialszik.
Nem csendesen. Az ablakból beáradó szél tépi,
Ahogy te téptél engem minden szóval,
Amit valaha a fülembe suttogtál

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)